Bemutatkozás
A VÉSZ célja az általa tömörített műszakos munkavállalók érdekképviselete, a Munka Törvénykönyve és a Kollektív Szerződésben rögzített munkavállalói érdekek védelme, a megfelelő szociális körülmények lehetőség szerinti biztosítása, együttműködve a különböző szakszervezetekkel.
Mi a Szakszervezet?
Nem kell félnünk!
Félni valóink akkor sokasodnak, ha késlelkedünk, ha másokra várunk!
Az első kérdés egyből adódik mit ad a szakszervezet? A legtöbb ember számára a szakszervezet valami rajtuk kívüli képződmény melyet – mint a színházban az előadást – kívülről néznek, és ha elégedetlenek a produkcióval morognak, hiszen jobbat várnak, mert azt hiszik, hogy ez nekik automatikusan jár, szakszervezetek nélkül csak a törvényi minimum jár. Mi egy másféle szakszervezetben gondolkodunk, mert számunkra az első kérdés, hogy mire elég, az összefogás ereje, mert a szakszervezet valójában befektetés egy vállalkozás. A kiszolgáltatott munkavállalók arra vállalkoznak, hogy közös erővel, összehangolt fellépéssel megvédjék magukat. Mint minden vállalkozásnál itt is először be kell fektetni. Már azért is fizetnünk kel, hogy megtanuljuk az érdekképviselethez, a munkaharchoz szükséges tudást és technikákat. Nem azt kérdezzük, hogy mit ad a szakszervezet, hanem részt veszünk benne és törekszünk arra, hogy mielőbb képesek legyünk saját dolgainkat hatékonyan képviselni. Nekünk nincs száz évünk, hogy a kicsinyke tagdíjakból vagyont gyűjteni. Tagjaink tőlünk azt várják, hogy olyan szakszervezetet csináljunk közösen, amely mindig ott van, ahol éppen szűkség van rá. Ekkor, ha szükséges legyen ott jogász, szakértő, szakszervezeti vezető. A szakszervezet nem rajtunk kívül van, mi vagyunk a szakszervezet.
KÖZÖS ÉRDEK VÉDHETŐ!
Tehát ezt a tevékenységet csak szervezett szakszervezetei formában lehet eredményesen csinálni, akik belépnek a szakszervezetbe, azok átlépnek a „dolgok velünk történnek, bennünket érintenek" szerepből a „mi alakítjuk (vagy teszünk erre kísérletet) az eseményeket" szerepbe. Bizonyára mindannyian számtalan példát tudnánk sorolni arra, amikor védtelen, kiszolgáltatott helyzetből kilépve, cselekvő fellépéssel sikerült érdekeink érvényesítése.
A Szakszervezet célja az, hogy tagjait képessé tegye alapvető érdekeik felismerésére és érvényre juttatására.
Csak a közös fellépés az, ami lehetőséget ad céljaink elérésére, amely képessé tesz arra, hogy bizonyos helyzetekben, bizonyos előnyökre tegyünk szert. (pl. azért, mert a közösséget a törvény olyan jogosítványok birtokosává teszi, amellyel az egyén nem rendelkezik.) Igaz ez azokra a szakszervezetekre, amelyek demokratikus elvek alapján (pl. képviseleti rendszer) épülnek fel. Egyik talán a legfontosabb eleme ennek a tevékenységnek a tagok hiteles informálása jogaikról, lehetőségeikről, a második fontos elem a tagok képzése, hogy jogaikkal adott helyzetben legeredményesebben tudjanak élni.
A szakszervezet erejét nem a vezetés az elnök személye, hanem a tagsága ereje adja, minél nagyobb a létszám és aktív a tagság annál vonzóbb a kívülállók számára is a hatékonyabb és eredményesebb a szakszervezeti munka.
Ezzel az arculattal lehet tagtoborzásba kezdeni. A tisztségviselők legyenek képesek ezeket a gondolatokat elsajátítani és átadni minden érintett illetve nem szervezett dolgozónak is. Mert szerintem, ha ezeket a gondolatokat meg valósítjuk, úgy is élünk akkor ez lehet a tagtoborzás hatásos fegyvere.
Számomra a legfontosabb a mi egészségünk megóvása és a családjaink mindennapi életének könnyítése.