Visszatekintés 7.


2015.

2015 évben szakszervezetünk számos feladatai és az éves munkaterv alapján, főbb munkásságai közé tartoztak az alábbiakban felsorolt a munkavállalók sokaságát érintő kérdések: a KSZ megkötése, karrierprogram bevezetésének véleményezése, a beugrós és 12 órás munkarend kialakításának véleményezése, az öltözőkben lévő egycsöves rendszer visszaalakítása.

Azonnali felülvizsgálatot kezdeményeztünk a 2015. 10. 09. és 1015. 10. 11. között a Tűzoltóság által mért magas butadién tartalom miatt.

EBK szakértői egyeztetésen szakszervezetünk képviseletében vettem részt a gyárainkban kialakult FER által mért magas éghető tartalom miatt. Megállapodtunk abban, hogy gyárakra lebontva a helyi munkavédelmi képviselőket bevonva folytatjuk tovább az egyeztetéseket. A szénhidrogénes rendszereken történő blindelés és szűrőtisztítás közbeni légtérelemzés megvalósítása a cél. A mérések kielemzése után a megfelelő védőruházat és légzésvédő álarcok meghatározása.

Tisztelt MOL Petrokémiai dolgozók, műszakos munkavállalók és szakszervezeti tagok!

A szakszervezeti tagság bizalmából 12 éve töltöm be az elnöki pozíciót. Az elmúlt évek alatt többször bizonyítottuk, hogy a szervezeti dolgozók összefogásának van csak valódi ereje, mert egymás mellett kiállva lehetünk csak eredményesek. Szakszervezetünk vezetése minden esetben tagsága és az érintett munkavállalók helyzetének fokozatos javításán fáradozik, néha még erőn felüli teljesítmények sem hozzák meg az elvárt eredményeket. Az élet nem csak pozitív eredményekből, élményekből áll, szakszervezetünket is érték negatív hatások, itt gondolok a 36 órás munkahét elvesztésére, amit igazán rajtunk kívüli döntések és történések határoztak meg. Hiába volt szakszervezetünkben meg az erő „sajnos egyedül maradtunk” és ez így kevésnek bizonyult, a jogszabályi és más környezeti hatásokkal szemben. De bennünk mégis egy belső törést okozott. Szakszervezetünk a számunkra negatív történések után is képes volt felállni és megmutatni, hogy igenis, itt érdemi szakszervezeti munka folyik. Az elmúlt két évben, csak a VÉSZ fogalmazta meg írásban a műszakos munkavállalók kétségbeesett kiáltásait. Beugrós műszakrend és a 12 órás munkanap bevezetése ellen egyedül mi gyűjtöttünk aláírást és próbáltuk megfogalmazni a ti elvárásaitokat. A szakszervezet működése és eredményessége nagyban függ a tagok létszámától.

 

Tisztelt munkavállalók!

Mi a Szakszervezet?

A válasz egyértelműnek tűnik: közös csoportérdekek mentén szövődő összefogás, mert vannak olyan munkahelyi problémák, melyek megoldására egyedül nem vagyunk képesek, mint például a Kollektív Szerződés megkötése, a tárgyévi bér és keresetnövekedési megállapodások létrehozása. A munkakörülmények fokozatos javítása, az egymás iránti szolidaritás erősítése a munkavilágát szabályzó törvények betartatása és betartása, csak egy párat említve a szakszervezet adta lehetőségből. Tehát ahhoz, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak a saját munkahelyeinken, erős szakszervezetre van szükség, mert együtt erősebbek vagyunk.          

Nem kell félnünk!

Félni valóink akkor sokasodnak, ha késlelkedünk, ha másokra várunk!

Az első kérdés egyből adódik mit ad a szakszervezet?

A legtöbb ember számára a szakszervezet valami rajtuk kívüli képződmény melyet – mint a színházban az előadást – kívülről néznek, és ha elégedetlenek a produkcióval morognak, hiszen jobbat várnak, mert azt hiszik, hogy ez nekik automatikusan jár, szakszervezetek nélkül csak a törvényi minimum jár. Mi egy másféle szakszervezetben gondolkodunk, mert számunkra az első kérdés, hogy mire elég, az összefogás ereje, mert a szakszervezet valójában befektetés egy vállalkozás. 

A kiszolgáltatott munkavállalók arra vállalkoznak, hogy közös erővel, összehangolt fellépéssel megvédjék magukat. Mint minden vállalkozásnál itt is először be kell fektetni. Már azért is fizetnünk kel, hogy megtanuljuk az érdekképviselethez, a munkaharchoz szükséges tudást és technikákat. Nem azt kérdezzük, hogy mit ad a szakszervezet, hanem részt veszünk benne és törekszünk arra, hogy mielőbb képesek legyünk saját dolgainkat hatékonyan képviselni. Nekünk nincs száz évünk, hogy a kicsinyke tagdíjakból vagyont gyűjteni. Tagjaink tőlünk azt várják, hogy olyan szakszervezetet csináljunk közösen, amely mindig ott van, ahol éppen szűkség van rá.  Ekkor, ha szükséges legyen ott jogász, szakértő, szakszervezeti vezető. A szakszervezet nem rajtunk kívül van, mi vagyunk a szakszervezet.

KÖZÖS ÉRDEK VÉDHETŐ!

Tehát ezt a tevékenységet csak szervezett szakszervezetei formában lehet eredményesen csinálni, akik belépnek a szakszervezetbe, azok átlépnek a „dolgok velünk történnek, bennünket érintenek” szerepből a „mi alakítjuk (vagy teszünk erre kísérletet) az eseményeket” szerepbe.

Bizonyára mindannyian számtalan példát tudnánk sorolni arra, amikor védtelen, kiszolgáltatott helyzetből kilépve, cselekvő fellépéssel sikerült érdekeink érvényesítése.

A Szakszervezet célja az, hogy tagjait képessé tegye alapvető érdekeik felismerésére és érvényre juttatására.

Csak a közös fellépés az, ami lehetőséget ad céljaink elérésére, amely képessé tesz arra, hogy bizonyos helyzetekben, bizonyos előnyökre tegyünk szert. (pl. azért, mert a közösséget a törvény olyan jogosítványok birtokosává teszi, amellyel az egyén nem rendelkezik.) Igaz ez azokra a szakszervezetekre, amelyek demokratikus elvek alapján (pl. képviseleti rendszer) épülnek fel.

Egyik talán a legfontosabb eleme ennek a tevékenységnek a tagok hiteles informálása jogaikról, lehetőségeikről, a második fontos elem a tagok képzése, hogy jogaikkal adott helyzetben legeredményesebben tudjanak élni.

 A szakszervezet erejét nem a vezetés az elnök személye, hanem a tagsága ereje adja, minél nagyobb a létszám és aktív a tagság annál vonzóbb a kívülállók számára is a hatékonyabb és eredményesebb a szakszervezeti munka.

Ezzel az arculattal lehet tagtoborzásba kezdeni. A tisztségviselők legyenek képesek ezeket a gondolatokat elsajátítani és átadni minden érintett illetve nem szervezett dolgozónak is. Mert szerintem, ha ezeket a gondolatokat meg valósítjuk, úgy is élünk akkor ez lehet a tagtoborzás hatásos fegyvere.

 

Számomra a legfontosabb a mi egészségünk megóvása és a családjaink mindennapi életének könnyítése.

 

Lépj be a szakszervezetünkbe és segítsd munkánkat.

                                                                                              Veres Ferenc

                                                                                                    elnök